Klíma-siker

Ma Párizsban történelmi globális éghajlatváltozásról szóló egyezmény született!

Kína és Amerika egyetértett!

Célok, eredmények;

• 2050-re az emberiség csak annyi üvegházhatású gázt bocsáthat ki, amennyit a bioszféra képes semlegesíteni. Ambiciózus, hogy az iparosodás előtti korszak (1750) átlaghőmérséklethez képest nem 2 hanem 1,5 fokkal emelkedhet csak a Föld átlaghőmérséklete.

Csapadékhiány Szíriában (cikk)

• 2020-ig az országok benyújtják önként vállalt klímatervüket.

• A klímaváltozás miatt veszélyeztetett országok 100 milliárd dolláros pénzügyi segítséget kapnak.A Nemzetközi megállapodás szövege itt érhető el.  

Alább egy érdekes videó látható az, éghajlatváltozásról, ezen belül is a klímamodellek szerepéről. Érdemes meghallgatni, angol gyakorlásnak sem utolsó.

http://www.ted.com/talks/gavin_schmidt_the_emergent_patterns_of_climate_change#t

Elöljáróban csak két gondolatot idéznék az előadásból:

"Miért is használunk modelleket, amelyekről tudjuk, hogy az eredményeik hibával, bizonytalansággal terheltek? Ha lenne mérési adatunk a jövőről, annak biztosan jobban hihetnénk, mint a modelleknek. De szerencsétlenségünkre jelenleg nem állnak rendelkezésre jövőbeli mérési adatok."

"A Nobel-díjas kémikus, Sherwood Rowland, a díj átvételekor azt a kérdést tette föl: Mi értelme van, hogy a tudomány egyre komplexebb modelleket fejleszt a jövőre vonatkozó becslések készítéséhez, ha végül semmi mást nem csinálunk, csak várjuk, hogy az előrejelzések valóra váljanak?"

Jó hallgatást!

Sajtófigyelő 2: Megoldások

Melyek azok a technológiák, amelyek felhasználásával csökkenthetjük a szén-dioxid kibocsátást?

Ebben az adásban (http://www.bbc.co.uk/programmes/b06ptny7) a kibocsátással kapcsolatos problémák megoldási lehetőségeiről esik szó. Hogyan szolgálható ki a népesség növekedésével együtt járó emelkedő energia-igény anélkül, hogy a CO2-szint veszélyes mértéket érne el? A napenergia a járható út? Vagy energia-növények telepítése? Mi a helyzet a nukleáris energiával? Ki tudunk-e vonni szén-dioxidot a légkörből? Egyáltalán, elég-e mindez a légköri CO2-koncentráció csökkentéséhez?

A napenergia lesz az elektromos rendszerek fő energia-ellátója a jövőben – ezt állítja Ben van Beurden, a Shell olajtársaság vezetőségi tagja. Hihetetlen gyorsasággal terjednek a tiszta technológiák, de vajon elegendően gyorsan-e ahhoz, hogy a kívánt 2 °C alatt maradjon a hőmérséklet-emelkedés?

Malawi-ban, a világ egyik legszegényebb országában a tárgyalások inkább arról szólnak, hogyan lehetne egyáltalán energiához jutni. Itt a klímára való hatás leginkább az erdőirtás és a faégetés. Ez az ország azt vállalja a párizsi klímacsúcsra, hogy hatékonyabb tüzelésre vált át, erdősít, és növeli a napenergia-felhasználást, melyhez segítséget kér a gazdag országoktól.

Nagyon csábító lenne a szén felhasználása, de ez klímavédelmi szempontból nagyon rossz irány: ha a fejlődő országok fejlődő gazdaságuk energia-igényét szénnel fedeznék, az felgyorsítaná a klímaváltozást. Ehelyett a megújuló energiák felhasználása a cél, és erre komoly elmozdulás látszik. Kína és India inkább a nukleáris energia felé nyit pillanatnyilag, ez azonban nagyon drága. Tömegessé inkább a napenergia felhasználása válhat, a napelemeké és a napkollektoroké. A napenergia részaránya a jelenlegi kevesebb, mint 1 %-ról várhatóan 6-16 %-ra fog növekedni 2050-re. Ez is gyorsabb ütem már, mint amit eddig előre jeleztek, további ugrás az olcsó tárolási megoldásokon múlhat. Nem csak akkor van szükségünk energiára, amikor a nap süt, vagy a szél fúj, hanem folyamatosan.

Marokkó egy érdekes megoldással állt elő: a panelek követik a nap mozgását a nap folyamán, elektromosságot is termelnek, de sóolvadékos technológiával is tárolnak energiát, ami napnyugta után használható fel, akár 7-8 órán keresztül is. Szinte 24 órás energia-ellátás a nap energiájának felhasználásával! És az energia-többlet akár exportálható is. A telepítések, beruházások azonban lassan jönnek létre azokban az országokban, ahol erre kevés az megfelelő tudású üzletember, szakember.  (Az érdeklődőknek egy link a technológiáról: http://ezermester.hu/cikk-5072/Soolvadekos_naperomu)

További probléma, hogy a megújuló energiaforrások, melyek pillanatnyilag az összes energiaigény 1.5 %-át adják, mind elektromosságot állítanak elő. Ez azonban a bolygó teljes energiaigényének csak egyötöde. A közlekedés, fűtés stb. energiaellátását is biztosítani kell, és itt már fontos kérdés a kibocsátás-csökkentés, vagy épp a szén-megkötés és -tárolás. Ez utóbbi eljárás az égetésből származó szenet a földfelszín alatt mélyen elhelyezkedő kőzetek pórusaiba juttatná. A módszer azonban nem ad végleges megoldást és drága is. Ugyanakkor az IPCC is ezt a megoldást említi, mint lehetségest arra az esetre, ha nem tudjuk tartani magunkat a szén-dioxid kvótákhoz. A negatív kibocsátást a következő módon gondolják biztosítani: gyorsan növő energia-növények telepítése, azok fotoszintézise révén CO2 megkötés a légkörből, égetésükkel elektromosság előállítása, majd az égéstermék széntartalmának geológiai tárolása. Hogy mindez mekkora földterületet igényelne? Hát a jelenleg mezőgazdasági haszonnövények termesztésére használt terület egy-kétharmadát csak energianövények számára! Ennél sokkal járhatóbb útnak tűnik, hogy azokat a növényi részeket égessük el, amelyeket pillanatnyilag nem hasznosítunk, és ne próbáljuk további területeket művelés alá vonni.

Sajtófigyelő: a párizsi klímacsúcsra készülődve

A közelgő párizsi klímacsúcs kapcsán sokakban felmerülhet a kérdés, hogy mi is az igazság a klímaváltozással kapcsolatban, de nemigen tudják, hogy melyik tudományosnak hangzó véleményt lehet elfogadni és melyiket nem. A BBC indított egy három részes sorozatot a rádió 4-es csatornáján Changing Climate címmel (http://www.bbc.co.uk/programmes/b06p7d29), amelyben igyekeznek minden álláspontot bemutatni. Ezeket szeretnénk itt összefoglalni. Az első adásban számos interjúalany megszólal a borásztól az oceanográfuson keresztül a gazdasági szakemberig. A vélemények nagyon különbözőek, úgy tűnik, még mindig ott tartunk, hogy lehet hinni és nem hinni a klímaváltozásban. Pontosabban: ha azt el is fogadja nagyjából mindenki, hogy jelenleg már zajlik az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés, ennek várható következményeit sokan bagatellizálják.  A műsort beharangozója a következő:

“A klímáról folytatott tárgyalások általában kiábrándulással és bizonytalansággal zárulnak, az ez évi párizsi klímacsúcs vajon más lesz? Ebben a három részes sorozatban Roger Harrabin a klímakérdés tudományos és politikai kérdéseit feszegeti, megoldásokat keresve. Az első részben a klímaváltozás tudományos vonatkozásait tekinti át. A jövő klímájának előrejelzése nem egyszerű dolog, az elmúlt 25 év vizsgálatai a kimenetelek sokféleségét tárták elénk. Roger arról beszél kutatókkal, hogy a modelljeik elég pontosak-e vagy épp, hogy mára kidobásra ítéltek. Együtt teázik az Egyesült Államok vezető politikusával, aki egyáltalán nincs meggyőződve arról, hogy a klímaváltozást az emberi tevékenység okozza. Találkozik a „langyosokkal” is, akik hisznek a klímaváltozásban, de nem gondolják, hogy bolygónk annyival fel fog melegedni, mint amit becsülnek. Megvitatja a jelenlegi becsléseket, valamint azt, hogy mennyire lehetünk bizakodók a jövőre nézve.”

Nézzünk néhány véleményt!

• Kim Nicholas, egy svéd egyetem docense, borászati kutató szerint bár lesznek nyertesek és vesztesek is a klímaváltozás kapcsán, összességében a változások többsége negatív hatásokkal jár.
• Ezzel szemben Marsha Blackburn, amerikai politikus tagadja már a klímaváltozás tényét is, szerinte a hőmérséklet nem is nőtt, hanem csökkent, 1 °C-kal (!). Érdekes hozzáállás a tények teljes figyelmen kívül hagyása! A műsorvezető számos példát hoz arra nézve, hogy a felmelegedés már nem tagadható: 1 °C-kal nőtt a földi átlaghőmérséklet az iparosodás előttihez képest, az elmúlt 5 év során volt az eddig regisztrált 3 legmelegebb év, 9 a 10 legmelegebb év közül a 21. században volt, a tavalyi volt az eddigi legmelegebb év, és az idei meghaladni látszik ezt hőmérsékletében… A képviselő asszony egyébként az evolúciót sem fogadja el.
• Matt Ridley, újságíró, üzletember állítja, hogy fizikai tények igazolják, hogy a növekvő CO₂-koncentráció melegedéssel jár. Ennek ellenére az élvonalbeli kutatások vészjeleit rémhírkeltésnek tartja. Véleménye szerint, ha a század végéig 2 °C-ot emelkedik a hőmérséklet, akkor épp csak elkezdődnek a kedvezőtlen hatások. Azalatt meg akár jó is lehet: csökkenhet a halálozás, nőhet a mezőgazdaság számára alkalmas terület, kicsit növekedhet a csapadék mennyisége, és mintegy termékenyítőleg hat az emelkedett légköri CO₂ koncentráció. Mindezek miatt, ha a becslés 2 °C körüli melegedést jelez, nincs különösebben szükség sürgős kibocsátás-csökkentésre.
• Tamsin Edwards az Open University klímamodellezője blogot ír a témában, címe: Minden modell rossz, de néhány hasznos. Véleménye szerint a természetes visszacsatolás növelheti vagy csökkentheti is az emberiség okozta melegedés hatásait. A legdurvább forgatókönyv a vízgőzön keresztüli visszacsatolásos felerősítés alapján kalkulál, de ez igen valószínűtlen, ugyanakkor ez okozza, hogy a modellek mind túlbecsülik a várható melegedés mértékét, ami megállhat már 1.4 °C-nál. Véleménye szerint nehezíti a döntéshozatalt az, hogy mindenki másképp gondolkodik arról, mire kell elsősorban pénzt fordítani és mennyit. Mások a preferenciák ilyen kérdésekben, hogy kell-e foglalkoznunk a biodiverzitással, fontosabb-e az ember, mint más fajok, a jelen embere fontosabb-e mint a jövő generációk, illetve, foglalkozzunk-e azzal, mennyibe kerülnek a klíma okozta károk?       
• Tim Lenton, az exeteri egyetem kutatója nem ért azzal egyet, hogy az 1.4 °C-os melegedés a CO₂ koncentráció duplázódása mellett a legkevesebb, amire számítani lehet, hiszen a melegedés az óceánok párolgását is fokozza, és a vízgőz a legnagyobb üvegházhatás potenciálú gáz. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nagyon nehéz ezeknek a határértékeknek az előrejelzése, nagy a bizonytalanság, a modellek átlagosan 3 °C-os melegedéssel kalkulálnak a koncentráció duplázódása mellett, de nem lehet kizárni akár egy sokkal erőteljesebb, akár 6 °C-os melegedés lehetőségét sem. Egy globálisan átlag 4 °C-os melegedés mellett pl. Közép-Európa hőmérséklete jóval többel nőne, megváltoztatva az évszakok mintázatát Európa-szerte, elveszíthetjük az északi tenger sarki jégborítását nyáron és elvékonyodna télen is, mindennek pedig már most jól látható következményei vannak az időjárásra és az időjárási szélsőségekre, a folyók vízhozamára és áradására, a mediterrán területek szárazodására, ami további migrációt fog okozni: Európa teljesen átformálódna.
• Richard Tol, a  Sussex-i egyetem gazdaságtudomány professzora úgy látja, hogy elsősorban a gazdasági növekedést kell fenntartani, hogy segítsük az országokat az elkerülhetetlenül bekövetkező változásokhoz való alkalmazkodásban. Véleménye szerint, még ha a kormányok tartják is magukat a beígért kvótákhoz a kibocsátás-csökkentés érdekében, jóval két fok fölötti melegedésre kell számítani, lehet az akár 3-4, sőt 5 °C-os is. Arra a kérdésre, hogy „Vajon aggódik-e a klímaváltozás hatásai miatt magára vagy a gyerekeire nézve?” azt válaszolta:  „Európa meg fog ezzel birkózni! London esetében 3 fokra számítunk. Madrid, Barcelona, ott rosszabb kimenetel várható? Ez a kérdés a szegények kérdése! Én nem vagyok szegény! És abban is biztos vagyok, hogy a gyerekeim sem lesznek szegények!” 

De mit is mond pontosan a tudomány?

A fő testület, mely a klíma becsléséért felel, az IPCC, melynek legutóbbi jelentése szerint, ha a CO₂-szint eléri az iparosodás előtti szint kétszeresét (ez az elkövetkező évtizedre várható), az kb. 1.5-4.5°C-os melegedéssel fog járni az évszázad végéig. A kutatás élvonala szerint az, hogy a kezdeti prognózisok túlzónak bizonyultak annak tudható be, hogy a „hiányzó hő” az óceánok melegítésében tűnt el, ahelyett, hogy a földfelszínt melegítette volna. A klímatudósok mindig is azt állították, hogy a melegedés szeszélyesen fog zajlani, csak a szünet pontos idejét nem becsülték meg. Ezt támasztja alá Jean-Pierre Gattuso óceánkutató is, aki az óceáni élővilágot vizsgálja a felmelegedés és a CO₂-koncentráció növekedéssel együtt járó savasodás mellett. Eredményei szerint a maximum 2 °C-os melegedés, melyet az intenzív kibocsátás-csökkentési forgatókönyvek mellet optimálisan el lehet érni, egy kompromisszum, még relatíve jó az óceánoknak, közepes erősségű változásokkal jár, a korallokat és a puhatestűeket nem annyira érinti. Egyéb forgatókönyvek esetére sokkal nagyobb kockázatot jelez előre minden tengeri élőlénycsoportra nézve. További tény, Corinne Le Quere, az IPCC jelentések egyik szerzője szerint, hogy bár a becslések bizonytalansága nagy, valamennyi eddigi jelentés egyre erősebb. Már nemcsak a felszíni hőmérséklet emelkedésében tudjuk detektálni a klímaváltozást, hanem az óceánok hőtartalmában, a sarki jégsapkák és a gleccserek olvadásában, és a csapadék-mintázatokban: az emberi hozzájárulás a klímaváltozáshoz ma már kétségkívüli tény. Ha nem teszünk semmit, akkor 3-5 °C közötti melegedés várható a század végére, ha mindent megteszünk, akkor se lesz kevesebb 2 °C-nál, ami már önmagában is rengeteg! Tim Lenton szerint a modellek mind melegedést jeleznek elő, de abban nagy a bizonytalanság, hogy mekkorát és mikortól. 

Johan Rockström, a Stockholm-i Egyetem munkatársa szerint a kérdés nem is annyira koncentráció-növekedés, hanem inkább a bioszféra válasza: képesek leszünk-e fenntartani a természetes C-elnyelő rendszereket, mint amilyenek az állandóan fagyott talajú területek, az esőerdők, az északi erdők, a lápok vagy a tengerparti övezetek? Ezek hatalmas tározók. 9 GT szén-dioxidot bocsátunk ki a fosszilis tüzelőanyagok égetésével évente, de 100 GT hever a szibériai tundra alatt! Ezek a hatalmas tározók szénből vagy metánból vajon hogyan fognak minket hátba támadni, ha az élő ökoszisztémákat nem kezeljük kellően jól? Az ipari kibocsátásra való fókuszálás nagyon kevés. A bolygót érő hatásokat sokkal több módon kell temperálnunk. Az energiaállapot egyensúlyának felbomlását okozzuk a Földön, és ahogy erre a Föld eddig válaszolt, az a hatások tompítása volt: 25-25%-kal több szénelnyelés a szárazföldi növényzetben és az óceánokban, 90 %-kal több hőelnyelés az óceánokban, fokozott visszavert sugárzás a jéggel borított területekről. Ha a rezilienciáért felelős rendszereket mind érintetlenül hagyjuk, és fenntartható módon kezeljük őket, vagyis nem vágunk ki erdőket, nem degradáljuk a földeket, vigyázunk az óceánok élővilágára, őrizzük a biodiverzitást, leszoríthatjuk a hőmérséklet-emelkedést 2 °C-ra, ha mindezt nem tesszük meg, vagy a reziliencia-rendszerek mégis gyengébbek, akár 6 °C is lehet.

Természetesen nekünk - az ökológiai rendszerek működésével foglalkozó kutatóként – szintén van véleményünk a témáról. Kutatócsoportunk támogatja az IPCC állásfoglalását és úgy gondoljuk, hogy ez az egyetlen olyan testület, amelynek előrejelzései és következtetései kellően megalapozottak és nagyszámú kutatás eredményein nyugszanak. Éppen ezért fontosnak tartjuk, hogy ezek az eredmények az oktatásban és az ismeretterjesztésben is megjelenjenek.

Az interjúalanyok munkásságáról a következő oldalakon tájékozódhatunk:

http://www.kimnicholas.com/

https://en.wikipedia.org/wiki/Marsha_Blackburn

https://en.wikipedia.org/wiki/Matt_Ridley

http://blogs.plos.org/models/author/models/

http://geography.exeter.ac.uk/staff/?web_id=Timothy_Lenton

http://www.obs-vlfr.fr/~gattuso/

https://www.uea.ac.uk/environmental-sciences/people/profile/c-lequere

https://en.wikipedia.org/wiki/Richard_Tol

http://www.su.se/english/about/news-and-events/professor-johan-rockstr%C3%B6m-swede-of-the-year-2009-1.1844