Miért érdekes?

Az erőforrások – és ide nemcsak az energiahordozók tartoznak, hanem pl. az ökológiai rendszerek, mint „szolgáltatók”, és a talaj is – használatának intenzitása várhatóan a jövőben is növekedni fog, gondoljunk csak az emberi populáció növekedésének mértékére, és növekvő igényeire. Az ember, megjelenése óta, jelentős hatással volt a bioszféra anyagforgalmára, a jelenleg is zajló klímaváltozás is ennek következménye. A klíma és annak változásai, tapasztalhatjuk, jelentős hatással vannak a földfelszíni életre. Ám ennek a fordítottja is igaz: a felszínen és a felszín alatt zajló folyamatok is hatnak az atmoszféra működésére. A különböző komponensek között zajló anyagáramok megértésével közelebb kerülhetünk a jelenleg zajló klímaváltozás okainak tisztázásához és a változások esetleges lassításához, ami jelenleg az egyik legfontosabb célkitűzés a klímapolitikában.

2015. szeptember 27., vasárnap

Szén-dioxid áramok



Legfrissebb cikkünkben kimutattuk, hogy a talajlégzést, tehát a talajból a légkör felé tartó szén-dioxid áramot a talajhőmérséklet és a talajvíztartalom mellett a növényi biomassza is meghatározza. A vizsgált bugaci kaszált területen éppen a nagyobb biomassza (növényi tömeg) miatt volt magasabb a talajlégzés, összehasonlítva a szomszédos legelt területtel, ahol az eltérő kezelés ellenére a talajhőmérséklet és a talajvíztartalom mégis hasonló volt, mint a kaszált területen. Tehát a biomassza mennyisége megkülönböztető tényező volt a talajlégzés kezelésre adott válaszában. Mindezt mérésekkel, adatokkal, számításokkal és modellekkel támasztottuk alá. 
Talajlégzés mérés a bugaci kaszálón, kaszálás után

A kifejlesztett új talajlégzés modellt mások számára is elérhetővé tettük, ezáltal pontosíthatók a talajlégzés becslések. Sőt, akár fényképek által is becsülhető a talajlégzés, hiszen ha a biomasszáról fényképet készítünk és előzetesen jó összefüggést kaptunk a mért biomassza és a mért talajlégzés között akkor a képekből kinyert biomasszát jellemző vegetációs indexek segítségével közvetlenül is lehet nagyobb (hektáros) területekről, gyorsan (pár óra alatt) talajlégzést becsülni.

A talajból a légkör felé áramló szén-dioxid áram a teljes ökoszisztéma légzésének akár a felét is kiteheti, amely természetes folyamat, de ha a talajlégzés felülmúlja a talaj által megkötött szénmennyiséget, akkor az már probléma. Azért probléma, mert csökkenhet a talaj produktivitása, hiszen romlik a talaj szerkezete a humusz lebomlása révén, illetve növekszik a klímaváltozást serkentő szén-dioxid légköri koncentrációja. 

A mezőgazdasági tevékenységek (pl. legeltetés, kaszálás vagy szántás) során tehát arra is figyelemmel kell lenni, hogy minél kevesebb szén távozzon el a talajból a légkörbe. 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése