Miért érdekes?

Az erőforrások – és ide nemcsak az energiahordozók tartoznak, hanem pl. az ökológiai rendszerek, mint „szolgáltatók”, és a talaj is – használatának intenzitása várhatóan a jövőben is növekedni fog, gondoljunk csak az emberi populáció növekedésének mértékére, és növekvő igényeire. Az ember, megjelenése óta, jelentős hatással volt a bioszféra anyagforgalmára, a jelenleg is zajló klímaváltozás is ennek következménye. A klíma és annak változásai, tapasztalhatjuk, jelentős hatással vannak a földfelszíni életre. Ám ennek a fordítottja is igaz: a felszínen és a felszín alatt zajló folyamatok is hatnak az atmoszféra működésére. A különböző komponensek között zajló anyagáramok megértésével közelebb kerülhetünk a jelenleg zajló klímaváltozás okainak tisztázásához és a változások esetleges lassításához, ami jelenleg az egyik legfontosabb célkitűzés a klímapolitikában.

2016. július 8., péntek

Tájszerkezet átalakítással és szén-dioxid megkötéssel az aszály ellen



Az MTA-SZIE Növényökológiai Kutatócsoport évek óta foglakozik többek között a gyepek aszályérzékenységének vizsgálatával. Ezért üdvözöljük Áder János, Köztársasági elnök Úr által kezdeményezett átfogó vízügyi programot és a közelgő budapesti Víz Világcsúcsot (Millenáris, 2016. november 28-30.)




Aszály a bugaci szürkemarha legelőn
Munkáink során többek között kimutattuk, hogy száraz időszakban a gyepek szén-dioxid (CO2) kibocsátása meghaladja az elnyelés intenzitását, emiatt a gyep – a száraz időszak hosszától függően – akár éves szinten nettó CO2 kibocsátó lehet. A nettó éves CO2 kibocsátás rendkívül kedvezőtlen hiszen ez gyakorlatilag a gyepek sivatagosodásához vezethet. Ezáltal nemcsak a gyepek de a gyepekhez köthető haszonállatok produkciója is csökkenhet.
Visszatemetett Kelő-ér csatorna

A gyepek vízellátását a tájszerkezet átalakításával azonban lehet növelni. A Kiskunsági Nemzeti Park például a korábbi vízelvezető csatornák részleges visszatömésével és úttöltések rendezésével kívánja növelni az egykor kiterjedtebb üde rétek, vizel élőhelyek területét. A Homokhátságon így már megvalósult a korábban mesterségesen mélyített Kelő-ér (csatorna) visszatömése, így nagyobb esőzések idején több víz maradhat az ér kiindulási helyén a Szekercés-székben. Kérdés, hogy az úttöltések, csatornák rendezése hogyan befolyásolja a csatorna irányába mozgó felszín alatti vízmennyiséget és ez hogyan befolyásolja a Szekerecés-szék kaszálójának produkcióját? 

A vízügyi programban kiemelt cél a Homokhátság vízproblémáinak kezelése. Esőt – egyelőre – nem lehet „csinálni”, de a fentiek mellett számos olyan technológia létezik, amellyel meg lehetne tartani a vizet a tájban. A Víz Világcsúcson  többek között erről is lesz szó, tehát arról, hogy hogyan lehet kezelni a vízhiányos ökoszisztémákat (Session 6). Ezért várjuk és ajánljuk a közelgő fontos és nagyszabású eseményt. A vízellátás növelése a produkció stabilitáshoz, illetve a szén-dioxid megkötő kapacitás növeléséhez is hozzájárulhat.