Miért érdekes?

Az erőforrások – és ide nemcsak az energiahordozók tartoznak, hanem pl. az ökológiai rendszerek, mint „szolgáltatók”, és a talaj is – használatának intenzitása várhatóan a jövőben is növekedni fog, gondoljunk csak az emberi populáció növekedésének mértékére, és növekvő igényeire. Az ember, megjelenése óta, jelentős hatással volt a bioszféra anyagforgalmára, a jelenleg is zajló klímaváltozás is ennek következménye. A klíma és annak változásai, tapasztalhatjuk, jelentős hatással vannak a földfelszíni életre. Ám ennek a fordítottja is igaz: a felszínen és a felszín alatt zajló folyamatok is hatnak az atmoszféra működésére. A különböző komponensek között zajló anyagáramok megértésével közelebb kerülhetünk a jelenleg zajló klímaváltozás okainak tisztázásához és a változások esetleges lassításához, ami jelenleg az egyik legfontosabb célkitűzés a klímapolitikában.

2016. november 30., szerda

Beszélgessünk...

Visszakerestem, 2016. nov. 6-án "Klíma lábnyom" címmel már megjelent a blogon egy figyelemfelkeltő írás azzal kapcsolatban, hogy vajon mi teszünk-e valamit a klímaváltozás ellen, vajon tudjuk-e egyáltalán, mennyi is a kibocsátásunk?
Egy érdekes, megvitatásra érdemes videót talátam az interneten (az elsőre gondolok, a hatból). Az előadó kollektív megoldást sürget, mégpedig a telefonjaink segítségével! Létrehozták az Oroeco nevű applikációt azzal a céllal, hogy könnyen, telefonunk segítségével folyamatosan foglalkozhassunk a karbon lábnyomunkkal, csakúgy, mint minden mással (Facebook, Candy Crush... 😊).
Az adatbevitelhez itt van segítségül néhány adat:
1 foot = 0.3048 m
1 pound = 0.454 kg
1 US gallon = 3.785 l
1 US gallon = 0.0038 m3
1 mile = 1.609 km
Kipróbáltam, bevittem valamennyi adatot, ilyeneket, mint étkezési szokások, fűtés, világítás, közlekedés, szórakozás, mire kb. mennyit fordítunk. Ha nem tudtam meghatározni, elfogadtam az átlagot, amit felajánl. Családunk pillanatnyilag 939 lbs (426 kg)/fő szenet bocsájt ki egy hónap alatt, a magyarországi átlag 1130 lbs (513 kg)/fő/hónap.
A program a továbbiakban részletes javaslatokkal áll elő azzal kapcsolatban, hogy hogyan tudnék javítani a kibocsátásomon, s közben egyúttal spórolni is. Hangsúlyozza a közösségi hálók fontosságát: egyrészt szeretjük megosztani tapasztalatainkat,  másrészt szeretünk jobbak és jobbak lenni, vállalásainkkal a saját kibocsátásunkat csökkenthetjük, amivel az átlagot is lejjebb szállítjuk.
Ami azonban elgondolkodtató, valóban ennyi múlik pl. a táplálkozási szokásainkon? Célravezető lenne, ha mindenki áttérne a vegán életmódra? Vajon a szója fogyasztása tényleg ennyire kedvező szemben a kertemben, helyi takarmányon felnevelt báránnyal? Nagyon sok kérdés tehető fel, arra buzdítanám az olvasókat, hogy szóljanak hozzá, számoljanak be a saját tapasztalataikról mind a kibocsátás összegét meghatározó tényezőkkel, mind a saját karbon lábnyomukkal kapcsolatban 😉


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése