Miért érdekes?

Az erőforrások – és ide nemcsak az energiahordozók tartoznak, hanem pl. az ökológiai rendszerek, mint „szolgáltatók”, és a talaj is – használatának intenzitása várhatóan a jövőben is növekedni fog, gondoljunk csak az emberi populáció növekedésének mértékére, és növekvő igényeire. Az ember, megjelenése óta, jelentős hatással volt a bioszféra anyagforgalmára, a jelenleg is zajló klímaváltozás is ennek következménye. A klíma és annak változásai, tapasztalhatjuk, jelentős hatással vannak a földfelszíni életre. Ám ennek a fordítottja is igaz: a felszínen és a felszín alatt zajló folyamatok is hatnak az atmoszféra működésére. A különböző komponensek között zajló anyagáramok megértésével közelebb kerülhetünk a jelenleg zajló klímaváltozás okainak tisztázásához és a változások esetleges lassításához, ami jelenleg az egyik legfontosabb célkitűzés a klímapolitikában.

2016. november 29., kedd

Mennyi víz is van a Földön?

A bolygónkon található vízmennyiségről mindenki nagyjából azt tudja, hogy mivel az óceánok és tengerek borítják a felszín nagy részét, ezért sós vízből jó sok van, édesvízből pedig sokkal kevesebb. Hogy ezek a mennyiségek hogyan is aránylanak egymáshoz, azt mutatja be ez a szép ábra:

A Föld méretéhez képest a sós víz (nagyobb kék gömb) és az édesvíz (kisebb) térfogata.

Összességében a Földön található vízmennyiség kb. 97.5%-a az óceánok és tengerek vize, a maradék 2.5% pedig az édesvíz, annak is nagy része (kb. 2/3-a) fagyott, azaz jégsapkák, gleccserek formájában van jelen.
Most jut csak eszembe, hogy a budapesti Víz Világtalálkozó is most van, így nagyon aktuális a téma.
A mennyiségekről még annyit, hogy hazánk területére átlagosan 585 mm csapadék hullik évente (ez kb. 54 km3 víz, nem is kevés). Ez némileg elmarad a szárazföldekre hulló átlagtól, ami kb. 770 mm évente.
Bejegyezte:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)