Miért érdekes?

Az erőforrások – és ide nemcsak az energiahordozók tartoznak, hanem pl. az ökológiai rendszerek, mint „szolgáltatók”, és a talaj is – használatának intenzitása várhatóan a jövőben is növekedni fog, gondoljunk csak az emberi populáció növekedésének mértékére, és növekvő igényeire. Az ember, megjelenése óta, jelentős hatással volt a bioszféra anyagforgalmára, a jelenleg is zajló klímaváltozás is ennek következménye. A klíma és annak változásai, tapasztalhatjuk, jelentős hatással vannak a földfelszíni életre. Ám ennek a fordítottja is igaz: a felszínen és a felszín alatt zajló folyamatok is hatnak az atmoszféra működésére. A különböző komponensek között zajló anyagáramok megértésével közelebb kerülhetünk a jelenleg zajló klímaváltozás okainak tisztázásához és a változások esetleges lassításához, ami jelenleg az egyik legfontosabb célkitűzés a klímapolitikában.

2016. december 28., szerda

2016 remek év (is) volt!


Csendben a megújuló energiák meghódítják a világot. Kivéve éppen Magyarországot, ahol tilos szélerőművet építeni...de most nézzük a világ napos oldalát! Valós lépések történtek a klímavédelem érdekében és növekszik a megújuló energiák használata! Egyre olcsóbbak és hatékonyabban a megújulók...
Energia kell, én is fűtök, autózok... de mi van ha megújulókkal tényleg elő lehet állítani megfelelő mennyiségű energiát?!

A 444.hu gyűjtéséből szemezgettem:
  • A párizsi klímaegyezmény lett az az ENSZ egyezmény, amit elfogadásától számítva a leggyorsabban ültettek át a nemzetközi jogba.
  • A globális karbonkibocsátás nem nőtt 2016-ban. Ez zsínorban a harmadik év, hogy a kibocsátási érték nem emelkedett.
  • A technológiai fejlődésnek és a politikai támogatásnak köszönhetően megújuló energiaforrásból már több kapacitást telepítenek világszerte, mint a hagyományos forrásokból.
  • A kínai kormány megtiltotta új szénbányák nyitását és megduplázta a 2020-ra célzott megújuló energiaforrások mértékét.
  • India bejelentette, hogy a következő három évben nem lesz szükségük új szénerőművekre, mert elégséges a jelenlegi kapacitás.
  • A brit Chatham House jelentése szerint a Nagy Olaj korszakának vége.
  • Idén nyáron az európai országok negyede jelentette be, hogy felhagynak a szénfogyasztással.
  • Az amerikai Standing Rock rezervátumnál hónapokon át tartó kemény tüntetések után sikerült felfüggeszteni egy olajvezeték építését, ami a helyi törzsek szerint az egyetlen ivóvízkészletüket veszélyeztette volna.
  • A BRICS országok fejlesztési bankja egymilliárd dolláros befektetést hagyott jóvá, amit kínai, brazil, dél-afrikai és indiai megújuló energetikai projektekre fordítanak majd.
  • 2016-ban Costa Rica több mint száz napon át kizárólag megújuló energiaforrásokból működött. Az új cél, hogy egy teljes évet megcsináljanak így.
  • Nyáron az USA, Mexikó és Kanada vállalta, hogy 2025-re az áramfogyasztásuk fele megújuló forrásokból fog származni.
  • Egy friss jelentés szerint Kína 2014-ben elérhette a szénfogyasztás csúcsát.
  • Kína 20 GW-nyi nappanelt telepített 2016 első felében, háromszor annyit, mint 2015 első felében.
  • Októberben hozta nyilvánosságra a Nemzetközi Energia Ügynökség, hogy 2015-ben naponta félmillió nappanelt telepítettek világszerte.
  • A világ legnagyobb tengeri szélerőművének elindult a második fázisa is.
  • További sikerek itt
  • Energia felhasználás
  •  

2016. december 18., vasárnap

Üvegházhatás növényekben

A növények sokféleképpen alkalmazkodnak a környezeti tényezőkhöz és gyakran ránézésre is meg lehet mondani a növény kinézete alapján, hogy milyen környezetben élhet (gondoljunk pl. a szárazsághoz adaptálódott szukkulens növényekre). Vannak azért ez alól kivételek is. Ilyenek a szub-antarktikus régióban élő nagyméretű lágyszárú növények (megaherbs - szerintem ennek nincs magyar megfelelője). Élőhelyük meglehetősen zord, hideg és szeles, ezért furcsa ezeknek a trópusi habitusú növényeknek a jelenléte ebben a környezetben, hiszen az ilyen élőhelyen élő növények többsége alacsony termetű, szélbeporzású, vagy vegetatív szaporodású. Ezek a növények viszont nagy termetű, széles levelű lágyszárúak feltűnő virágokkal.
Ez az oroszlánfóka kicsit furcsán mutat a trópusi jellegű növénytakaró előtt, de méretaránynak jó. (http://www.teara.govt.nz/)
A cikkben szereplő növények a Campbell-szigeten élnek, Új-Zélandtól délre.
Új-zélandi kutatók cikke szerint, azért ilyenek ezek a növények, hogy a rendelkezésükre álló kevés sugárzási energiából minél többet nyerhessenek (a BBC Earth-ön van róla egy videó is). A levelük felületét borító szőrök - amelyek a növényvilágban általában a bejövő túlzott mennyiségű sugárzás csökkentésére hivatottak - itt éppen a hőenergia megőrzését szolgálják. A hosszú hullámhosszú sugárzást a levél felületét körülvevő felületi határrétegben tartják, így melegítve a levél felszínét - ahogyan a légköri üvegházhatású gázok tartják vissza a hősugárzást.
A cikkben hőkamerás felvételekkel illusztrálják a környezethez képest akár 10 °C-os hőmérséklet-növekedést a levélzeten és a virágzatban:

Pleurophyllum speciosum, (b) Stilbocarpa polaris hőkamerás és normál (RGB) fotója a cikkből.

2016. december 14., szerda

Adatok, szimulációk

Találtam egy rövid videót, ami még a tavalyi klímacsúcs idején készült. Mérési adatokat és szimulációs kísérleti eredményeket (klímaszcenáriókat) mutat be a klímaváltozással kapcsolatban. Érdemes megnézni, hogy milyen hőmérsékleti variáció, csapadékvariáció, átlaghőmérséklet, tengerszint stb. várható 2100-ra maximális és minimális, a globális folymatok ellensúlyozását célzó emberi erőfeszítés mellett.