Miért érdekes?

Az erőforrások – és ide nemcsak az energiahordozók tartoznak, hanem pl. az ökológiai rendszerek, mint „szolgáltatók”, és a talaj is – használatának intenzitása várhatóan a jövőben is növekedni fog, gondoljunk csak az emberi populáció növekedésének mértékére, és növekvő igényeire. Az ember, megjelenése óta, jelentős hatással volt a bioszféra anyagforgalmára, a jelenleg is zajló klímaváltozás is ennek következménye. A klíma és annak változásai, tapasztalhatjuk, jelentős hatással vannak a földfelszíni életre. Ám ennek a fordítottja is igaz: a felszínen és a felszín alatt zajló folyamatok is hatnak az atmoszféra működésére. A különböző komponensek között zajló anyagáramok megértésével közelebb kerülhetünk a jelenleg zajló klímaváltozás okainak tisztázásához és a változások esetleges lassításához, ami jelenleg az egyik legfontosabb célkitűzés a klímapolitikában.

2017. június 16., péntek

Tanyavilág


Sárgán ringatóznak a zempléni hegyek öreg tölgyfái. A Kút-padka dűlő szőlői felől lassú pára száll fel. Az avar alatt szunnyad a megtöppedt batul alma…cikkem a tanyánkról, tudományos szemmel, a Zempléni Múzsában.

2017. február 24., péntek

Extensive grazing in contrast to mowing is climate-friendly based on the farm-scale greenhouse gas balance

Highlights

Systems based on extensive grazing act as net sink for greenhouse gases.
Greenhouse gas balance of livestock farming highly depends on precipitation.
Livestock farming could be a net sink for greenhouse gases under proper management regimes.

 Find our newest article here

2017. február 10., péntek

A modern búza káros az egészségre?

Manapság egyre több embert diagnosztizálnak autoimmun eredetű cöliákiával (lisztérzékenység, gluténérzékenység). Emiatt felvetődött a kérdés, hogy milyen változásokon mentek át a gabonák - elsősorban a búza - beltartalmi értékeik tekintetében a magas terméshozamra irányuló intenzív termelés hatására. Egyes feltevések szerint a modern, magas terméshozamú búzák összetételükben nagyban különböznek a tájfajtáktól, elsősorban fehérje, keményítő, illetve „bioaktív” komponenseiket tekintve. Ugyancsak kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a búza feldolgozásában bekövetkezett változások módosíthatták-e a termékek tápanyagtartalmát, ám mivel a legjelentősebb módosítások az 1960-as évekre datálódnak (amikor a 10-15%-os rosttartalmú teljes kiőrlésű liszt helyét átvette az olcsóbb, 2-3%-os rosttartalmú fehér liszt), a jelenkori problémáknak nem az utóbbi két évtizedben kellett volna jelentkezniük.

A másik felvetés már elgondolkodtató. A magas terméshozam a búzaszemek számának és tömegének függvénye. Azok tömegét pedig elsősorban keményítőtartalmuk határozza meg. A keményítőt felépítő két polimer (amilóz, amilopektin) aránya meghatározó az emészthetőség, s ebből fakadóan a 2-es típusú diabétesz kialakulásának szempontjából, ám régi és új fajták összehasonlítása során nem volt kimutatható az intenzív termesztés keményítő összetételére kifejtett hatása.
Forrás: Shewry et al. 2016

A búzaszem szárazanyagának 10-15%-át adja fehérje, melynek 70-75%-a glutén. Bár a fehérjetartalom növelése az egyik elsődleges cél a kenyérbúza nemesítés terén, több vizsgálat is a proteintartalom csökkenését bizonyította régi és modern fajok összehasonlítása során (Shewry et al., 2016). A fehérjetartalmat a termesztők nitrogéntrágyázással, a malomiparban a molnárok vitális glutén hozzáadásával tudják növelni, tehát az elfogyasztott étel gluténtartalmát nem csupán a termesztett búza fehérjetartalma határozza meg.
A szénhidrát és fehérje mellett a búza étkezi rost, B-vitamin,valamint fitokemikália tartalma szintén jó egészségügyi hatással rendelkezik, s bár erre irányuló konkrét vizsgálatok még nemigen készültek, a rendelkezésre álló adatok alapján elmondható, hogy ezek terén sem következett be jelentős változás az évek során. Azaz az eddig említett összetevőkben nem volt kimutatható lényeges különbség a régi és új fajták között.
Forrás: Shewry et al. 2016

 Mikroelemek esetében azonban ez nem mondható el, az évek során a búza vas- és cinktartalma ugyanis jelentősen csökkent. A hanyatlás kezdete egybeesik a féltörpe fajták 1960-as évekbeli megjelenésével, így arra a következtetésre jutottak, hogy a féltörpe fenotípus közvetlen hatást gyakorol az ásványi anyag tartalomra. Ez mutatkozhat abban, hogy akadályozza a gyökerek fejlődését, sezáltal a mikroelemek felvételét, vagy abban, hogy az ásványok raktározása a szövetekben és a szemtermésbe való eljuttatásuk bizonyos mértékben gátolttá válik. A mikrotápanyagok mennyiségében mutatkozó eltérések nagy jelentőséggel bírnak bizonyos nemzeteknél, hiszen a vas- és cinkhiány nagyságrendileg 2 milliárd embert érinthet világszerte.

Az elvégzett vizsgálatok alapján tehát elmondható, hogy kevés bizonyíték áll rendelkezésünkre annak megállapítására, hogy a modern búzafajták elmaradnának a régi fajtáktól beltartalmi értékeiket tekintve, leszámítva mikroelemeket.


Az eredeti cikk a NaturePlants c. folyóiratban.