Miért érdekes?

Az erőforrások – és ide nemcsak az energiahordozók tartoznak, hanem pl. az ökológiai rendszerek, mint „szolgáltatók”, és a talaj is – használatának intenzitása várhatóan a jövőben is növekedni fog, gondoljunk csak az emberi populáció növekedésének mértékére, és növekvő igényeire. Az ember, megjelenése óta, jelentős hatással volt a bioszféra anyagforgalmára, a jelenleg is zajló klímaváltozás is ennek következménye. A klíma és annak változásai, tapasztalhatjuk, jelentős hatással vannak a földfelszíni életre. Ám ennek a fordítottja is igaz: a felszínen és a felszín alatt zajló folyamatok is hatnak az atmoszféra működésére. A különböző komponensek között zajló anyagáramok megértésével közelebb kerülhetünk a jelenleg zajló klímaváltozás okainak tisztázásához és a változások esetleges lassításához, ami jelenleg az egyik legfontosabb célkitűzés a klímapolitikában.

2018. február 2., péntek

Árnyék, szárnyék, tájék

Agro-erdészet szerepe a legeltetésben


Olvasás ideje: 3 perc

Az agro-erdészet mostanában újra „terítéken” van, köszönhetően egy kiírt pályázatnak és a megújult NAK-ERTI együttműködésnek (Fórum).

Fontos téma, mivel szárad az ország. Öntözni kellene, de arra nincs pénz. Marad a talajnedvesség megőrzése, illetve a csapadék talajbani tárolása. Ja és, hogy miért agro-erdészet? Elsősorban a mikroklíma miatt. Ősi igazság, hogy az erdőszélen, fasorok mellett hűvösebb, következésképpen nedvesebb a levegő. A fák közelsége csökkenti a légköri aszályt, ami jó hír a kukorica és búzatermesztőknek. A másik előny, hogy a fák gyökerei is több nedvességhez juthatnak, egy búzatáblának köszönhetően (vagyis inkább annak vetését megelőző talajmunkák miatt). Kettős rendszerről van szó, amiben szántóföldi kultúra együtt fejlődik a fákkal. A fasorok 5-10 évente, a szántóföldi kultúrák pedig akár évente is hasznosíthatók (lucerna esetében ez akár 6 év is lehet). Persze nemcsak fasorokról és búzáról lehet szó, hanem facsoportokról, sőt magányos tölgyekről, gyümölcsfákról is, egészen az energiaültetvényekkel bezárólag. Nehézséget okozhat a nagy gépekkel való mozgás, a betakarítás vagy talajmunkák idején, de a megfelelő rácshálózatot tartva ez nem jelent megoldhatatlan problémát.
Az erdészeti törvény egyébként is korlátozza a hektáronkénti fák számát (200 faegyed/hektár). Egy 9×11 m-es hálózat esetén ez 100 fa/hektáros egyedsűrűséget jelent. A 2009. évi XXXVII. törvény az alábbiak szerint definiálja a fás legelőt:
… olyan legelő művelési ágban lévő földrészlet, amelyet a fák koronavetülete egyenletes elosztásban legfeljebb harminc százalékban fed…
Fontos beszélni a fás-legelők szerepéről is, hiszen közel 1 millió hektár, gyep művelési ágba tartozó területünk van, amit érdemes lenne, minél okosabban hasznosítani. A legelő állatoknak elsősorban árnyékként és szélfogóként (szárnyék) tesznek jó szolgálatot a fák, facsoportok, fasorok. 


A kőrisek, hársak, kecskefűz, juharok, rezgő nyár, akác és az eper, valamint a tölgyek és a gyertyán alkalmasak lombtakarmányként való felhasználásra is.

A fás legelők fái főleg őshonos fafajok közül kerülnek ki, mint a kocsányos tölgy
(Quercus robur), vadkörte (Pyrus pyraster), mezei juhar (Acer campestre), magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica), a rezgőnyár (Populus tremula) és a csertölgy (Quercus cerris). A cserjék közül leggyakoribb az egybibés galagonya (Crataegus monogyna), a vadrózsa (Rosa canina) és a kökény (Prunus spinosa). Bútorfaként szóba kerülhet a barkócaberkenye, vadcseresznye, dió, vadkörte és a kőris. 
Barkócaberkenye



Ajánlott olvasmány:

1 megjegyzés:

  1. A barkócaberkenyéről bővebben
    http://erdo-mezo.hu/2013/03/12/elfeledett-gyumolcseink-a-haziberkenye-es-a-barkocaberkenye-konyvajanlo/

    VálaszTörlés